A mai számot Andeenak dedikálnám. Szeretném ha minél gyorsabban és teljesebben felgyógyulnál és az utóbbi pár hónap mint vmi rossz álom, hamar tovaillanna. Szeretnék sok-sok energiát adni neked és bárki másnak, aki fogadni tudja. Az előadó pedig a múltkor, a Blue Six kapcsán emlegetett Naked Music egy másik "hangja", Lisa Shaw.
Andee!
"if you're feeling lost and alone
if you need a ride let me know"
Úton vagyok... hozzád.
Nem vagyok egyedül... veled.
Van hitem... benned.
Táncol a szívem... érted?
Szeretek úton lenni. Szeretem az utat megélni. Főleg, ha az élményt megoszthatom. Aki már olvadt egybe az elsuhanó tájjal, akit előzött meg a lemenő nap, aki folyamatosan keresi az aszfaltcsíkok kielégülést hozó végpontját, annak ismerős lesz a nóta.
Már megint át kell linkelnem egy cikkre, mert egyszerűen nem bírom ki. Három éven keresztül volt egy pici közöm a magyar kultúra filmes szeletéhez, és sűrűn láttam ehhez hasonló húzásokat, de azért ez most nagyon üt. Lementem az MMK oldalát, mert ezt az utókornak őrizni kell a csattogós lepke, a lenines kitűző, a trabi meg a boney m-es szatyor mellett. Hogy Örkényt idézzem, ez "csecse".
Olvasd el az alábbi linkelt cikket, és a cikkben linkelt pályázati felhívást! Ha világos, hogy itt vmi nagyon nem világos, akkor kezded érteni, mi bajom.
Checkpoint Charlie - Egymás filmjének szopása
Gyuri, köszönöm a gyöngyszemet!
Nos, ezt a történetet már sokan megénekelték, ha ismerős, az nem a véletlen műve, hanem már te is velem együtt fogtad a fejed ezen a videón. De ha rég láttad, vagy esetleg eddig kihagytad volna, akkor vedd célba az egérrel a lejátszást, és kapaszkodj, mert jön Klaus.
Az angolul-németül nem értők számára dobok egy mentőövet: a filmecskén Klaus B. targoncavezető átveszi jogosítványát, majd elkísérjük első munkábaállása alkalmából és sokmindent megtudunk a munkahelyi balesetbiztonság okos szabályairól.
Egy régi kedvenccel indítom a napot. A jobb sorsra érdemes zenekar 1989-ben tűnt fel a slágerlisták élén, majd pár sikeres év után tulajdonképpen eltűnt a süllyesztőben. Az egyetlen, akiről valamennyit hallani, az a banda egyik énekesnője, Caron Wheeler, aki szólókarrierbe kezdett. Hogy mitől fulladt ki a banda, nem tudom, pedig jó zenéket csináltak. Pedig pont ők mondták, hogy mozogjunk tovább...
A hír, amely nagy vihart kavart a médiában:
"Azt szeretné a katolikus egyház vezetése, hogy a rendőrök ne alkalmazzák a zéró toleranciát a misén alkoholt fogyasztó papokra. A püspöki konferencia úgy képzeli, hogy igazolványt adnak majd papjaiknak, ami bizonyíthatja, hogy munkájuk miatt ittak bort."
Előrebocsátom, nem vagyok makulátlan. Vezettem már alkohollal a véremben, mentem át tiloson, sőt, volt amikor sebességhatárt is léptem túl. Nem érzem magam jól tőle, örülök, hogy nem kaptak el. De volt, hogy elkaptak, és még akkor is vállaltam a büntetést, amikor szerintem nem volt jogos (bekötött bukósisak, felhajtott állal vajon becsatolt bukósisaknak veendő-e?). A minap BKV-ellenőrök büntettek meg, 12 rugóra, azt is becsülettel befizettem, mert sajnos igazuk volt, nem volt jegyem. Úgy érzem, ugyanolyan szabálytisztelő, vagy nem tisztelő vagyok, mint más, ugyanakkor ha hibázom, akkor vállalom a következményeit.
Az egyház fenti óhaja szerintem nagyon nevetséges. Már eleve a tény, hogy vizet prédikál, miközben bort iszik, vegyük pl. azt, hogy gazdasági tevékenységeket folytat, az 1%-tól kezdve az egyházi birtokokig. Megértem, hogy az "egyháznak is fenn kell tartania magát valamiből", de könyörgöm... Jézus a kufárokat nem faggatta ki, mielőtt kidobta volna őket a templomból, hogy van-e miből fenntartaniuk magukat, vagy hogy az egyháznak dolgoznak-e. Az egyház, élve befolyásával, szeretne megint előnyöket, mentségeket kieszközölni magának, ami alapján az emberek megint húúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúú de mennyire felnézhetnek rájuk, mint felettük álló autoritás, akinek mindig igazuk van. Hát kérem szépen, egy ittas pap ugyanúgy veszélyhelyzetet okozója lehet, mint bárki más, és ettől egy papi menetlevél, de még sok-sok éves gyakorlat és a jóisten se menti meg. Megint szeretnénk élni a jó magyar hagyománnyal; építünk egy szép nagy és masszív kaput, aztán sutyiban már neki is áll mindenki, aki teheti, kisapkaput eszkábálni.
Nem, uraim! Szabály, méghozzá az emberi élet védelmében! Ha ezt bevezetnék, megint csak egy könnyen hamisítható okiraton fog múlni, hogy a rendőt mir csinál. Büntet, vagy elsikál, lelkizik, vagy eszi a kefét.
A másik meg, hogy már megint vki kapni akar (privilégiumot), mielőtt nyújtana vmit, vagy megdolgozna érte. Teszem azt, mondjuk a tisztelt katolikus egyház bevállalna egy párévente kötelezően elvégzett mesterkurzust a "hivatásos" autóvezetőinek, és mondjuk kötelező évi 5 óra pályázást szintidőre mondjuk a Hungaroringen. Akkor elmondhatná úgy 5 év múlva, hogy olyan hivatásos vezető papjaik vannak, akik még 10 mise és 3 liter misebor után is rükvercben előznék Monacoban Alonsot, ergo jár nekik a miseboros vezetés, ripityom!
De addig, kedves papság, a döntés a tiétek: iszik, vagy vezet?
A mai zeneajánlóm kicsit rendhagyó. Nem csak egy jó zenét ajánlok a figyelmedbe, hanem egy egész lemezkiadót, a Naked Music-ot.
Nemrég sikerült belekóstolnom a fiatal, 1992-ben alakult, de igazán 1998-tól aktív lemezcég eddigi termésébe. Aya és Blue Six zenéi ismerősek voltak, de sok új gyöngyszemet is találtam a managelt zenészek között: Aquanote, Aya (Lysa Aya Trenier), Blue Six (Jay Denes), Eric Stamile, Gaelle, Lisa Shaw, Miguel Migs. Érdemes körülnézni a kiadó honlapján, és rögtön ajánlanék is pár számot: Cherry (Lisa Shaw), Breakin It Down (Miguel Migs), Waiting (Aquanote), Uptown (Aya), Do What You Want (Aya).
És itt van még egy laza szám, a Music and Wine a Blue Six-től. Aztán aki odafigyel a szövegre is, annak kiderül, hogy hogy vagyok én mostanság. :)
Szombaton Csákváron voltam. Hazafelé az 1-es út mentén tankoltam. Háromezer-valahányszáz, teli tank meg két csoki, kellett a fűtéshez. A csaj írja a számlát a benzinről, ennyi liter, annyi forint, dátum - január 26.
Január 26...
Január 26...
Január 26...
Január 26...
Január van. És az imént tankoltam tele a motort, hazafelé úton hazulról 120km-re. Mondom január... tudod, az a fagyos téli hónap! Hó helyett a gondolat szállingózott le az agyamban: január van, tél a javából én meg az egészből semmit fel nem fogva motorozok. Ülök egy darab vason, a légkondi fullra tekerve (póriasabb nevén metsző téli menetszél...) és fel sem fogom, hogy január van. Azt hiszem megborultam agyilag. Bakker, nem vagyok százas...
Ui: Volt "társam is a bajban". Igen, van még aki ilyen időben utasként felült mögém, ebben a dermesztő időben is. Imádom. És nem csak ezért.
