Avagy miért nem akarok gazdag, sikeres és egészséges életmódot élő ember lenni
Bevallom, szkeptikus vagyok. Hiszek abban, hogy ha evilági dolgokról van szó, akkor a 2x2 mindig 4. Bevallom, kötekedő is vagyok. Talán családi örökség, talán a műegyetemen végigült érvelés- és tárgyalástechnika órák, talán a neveltetésem teszi, de szeretek vitatkozni és gyakran provokatívan állok 1-2 olyan témához és beszélgetőpartnerhez, akikről csak remélem, hogy rendelkeznek olyan érvekkel, amikkel meg tudnak győzni. Ha igen, akkor perverz módon élvezem a vitát. Ha nem... hát annak is van egy bája. :)
MLM, azaz multilevel marketing. Rendszerváltás környékén nagy port kavartak a piramisjátékok, amibe sok-sok hiszékeny, megvezethető embert szerveztek be. No, az MLM teljesen más. Mert hát vannak a csúnya rossz kereskedők, akik aljas módon minden haszontalanságra költik a hatalmas árrésüket, ergo mindenki drágán vesz meg mindent. Az ötlet roppant egyszerű: Végy meg mindent közvetlenül egyhelyről, árrés nélkül, olcsón, kötelezd el magad, s ezt a frappáns, gazdaságos módszert ismertesd meg másokkal is. Ha így teszel, a vásárlásaiddal keresel, részese leszel egy egyre növekvő, egészséges, sikeres és gazdag családnak, s az egyre gyarapodó szabadidődben pedig ráérsz elkölteni a bevételedet. Kérek minden hálózatépítőt, ne kövezzen meg, ha kissé pongyolán fogalmaztam, nekem kb. ez a zanzás összefoglalója a dolognak.
Találkoztam már az MLM-mel személyes elbeszélgetés és csapatos bemutató képében is, mindkettőben volt jó is, rossz is. A minap egy csoportos előadáson vettem részt, nekem ez -bevallom- kevésbé jött be. Távolságtartóbb volt, egyirányúbb, és profibban próbált elhitetni velem valamit, de ez visszaütött, mert ha valakit nagyon át akarnak verni, és kilóg a lóláb, azt nehezebb elsikálni.
De hogy mi is a bajom az egésszel. Hosszú a lista. Ha valaki végigolvassa irományom, akkor minden elismerésem az övé, függetlenül "pártállásától", de végülis miért ne írnám le?
Először is, retorika. Sokszor hallottam már MLM-előadást tévében, élőben egyaránt, de egyben megegyeztek: minden előadó bevetett retorikai elemeket annak érdekében, hogy csatlakozzam, a képzettebbek többet, jobban, meggyőzőbben, észrevétlenebbül, a kevésbé képzettek sutábban. Csak pár példa... Akarsz sok pénzt keresni és egészségesebb életet élni? Ki ne akarna... Úgy érzed, kevesebbet keresel, mint amennyit a képességeid alapján kéne? Naná... Szeretnéd óvni a környezeted, és minél kevesebb méreganyagot bejuttatni a szervezetedbe? Akar a franc mérgeződni... Szeretnéd magad sikeres emberek társaságában tudni, akik segítenek neked? Hát, mindenki retteg attól, hogy egy magányos lúzer legyen... Téged érint a mostani válság? Elvesztetted a talajt a lábad alól? Stabil, biztonságos jövőt akarsz? Hát, nem mindenki szeretne híd alatt lakni vagy mondjuk utcasöprésből, koldulásból élni. Alapvető szorongásainkra, félelmeinkre tapintanak rá, alternatívaként a nagy testvér már nyújtja is megváltó kezét, mely mögött milliók, esetenként amerikai milliárdosok és nagycégek, hihetetlen, válságot megcáfoló statisztikák állnak. Aki sikeres, aki gazdag, aki hatalmas, annak igaza van. Avagy az erősebb kutya baszik... Egy kedvenc zenémben pedig: "Long live the king but don't spare the loser", azaz éljen a király, és fütyülj a vesztesre.
No, itt kezdődik a második problémám, ahol az első végződik. Aki nincs velünk, az ellenünk van. Aki nem csatlakozik, az marad vesztes. Mert hiszen egy eleve milliárdos, vagy egy körbeugrált celeb hol szorulna rá, hogy így keressen magának bevételt? Lúzer vagy kiskomám, ha már eljöttél, itt csak mi segíthetünk rajtad, ha csatlakozol, ha meg nem, magadra vess: egyedül maradsz, bukott ember leszel, és eheted a műanyagot, kaphatsz tőle rákot, oszt' mehetsz utcát seperni. Mindezt az ember rokonaitól, barátaitól kapja, akik segíteni szeretnének. A segítség veszélyes dolog, talán nincs veszélyesebb, mint úgy segíteni, ahogy azt a másik nem tudja hasznosként befogadni. Talán mindenki röhögött már életében egyszer az örök helyzetkomikumon, amikor a vakot valaki akkor is átkíséri az utcán, amikor ő nem akarja. Vagy a másik klasszikus: a nő panaszkodik, a pasi megoldást erőltet és nem érti, mi baja a nőnek, a nő pedig megsértődik, mert ő tulajdonképpen csak beszélni akar róla... Nem, én nem szeretnék a családtagjaimmal, a barátaimmal üzleti kapcsolatban is állni, főleg ha ez egy kockázatos üzlet és ha az üzletbe lépés alapmódszere egy zsarolás, hogy fiacskám, ha nem hagyod, hogy segítsek, akkor lúzer leszel.
De hogy kicsit a módszerről is beszéljek, hogy azzal mi a bajom. Először is a hálózat, annak matematikai háttere. Pléh Csaba egyetemi tanár, MTA főtitkárhelyettes előadását érdeklődve néztem a Mindentudás egyetemén, melyben a hálózatok matematikájáról volt szó. Meghökkentett a tény, hogy egy felmérés szerint egy ismerősöm ismerősének ismerőse ismeri azt az embert, akinek ismerőse ismeri a pápát. Azaz bárkit a világon. Tehát 7 ismerősön át mindenki mindenkit ismer a világon. Tapasztalataim szerint (és erre az IWIW a forrás) kis hazánkban 1-2 ismerősön keresztül mindenki ismer mindenkit, és mindenkinek átlag 500 ismerőse van. Az MLM-esek azt mondják, a beszervezhető emberek száma végtelen, hiszen ha van 100 ismerősöm, annak 100 ismerőse, stb, akkor az sokadik szinten már közelít a végtelenhez, és ők mind fizetnek majd nekem. No, ez három oldalról is sántít. Először is, 100 egyedi ismerősöm van, ez oké. De 100 ismerősnek 100 ismerősen nem 100x100 = 10 000 ember, hiszen ebben már sok az átfedés, és kétirányból nem lehet valakit beszervezni. Nomármost az, hogy egy átlag MLM cég a 3-4. szinten kezd el úgy pénzt termelni, ami mondjuk a mindenkori létminimum összege, az nem véletlen. A harmadik szinthez 100x100x100 olyan ismerős kell, akik nincsenek beszervezve és nem ismerik egymást, ez egymillió ember. Tehát ahhoz, hogy valaki a 3. szintre jusson, ahhoz egymillió embert kell mozgósítania. És még akkor sem tuti a siker, hiszen rendben, van egy létminimumnyi bevétele, de azután - mivel a cég vállalkozóként "alkalmazza" őket, s utánuk adót, tb-t, stb. nem fizet - még keményen kell adóznia, járulékot fizetnie, ha becsületes akar maradni, miközben telefonál, mászkál, előadást tart, és termékeket fogyaszt (amiről nem kap számlát, ergo el se tudja számolni)... Ilyenkor jön az, hogy de 10 ismerősömből legalább 2-3 csatlakozni fog, és ők már nekem termelik a pénzt. Volt szerencsém cégvezetőként reklámkampányt vezetni, tudom, hogy egy sikeres kampány az emberek 0,5-1%-át győzik meg. Tehát 200 megkeresett emberből 1-2 olyan lesz, aki hajlandó is lesz vásárolni a kérésemre. Ezen egy hatásos prezentáció és egy lehengerlő szónoki képességű előadó egy kicsit tud segíteni, mondjuk megduplázza, és lesz 2-4 ember az 1-2-ből. Nem véletlen, hogy vannak olyan MLM cégek, akik saját, magasabb szinten levő, retorikailag képzettebb embereket küldenek a bemutatóra... akik aztán nagyobb távolságot is tartanak, a kényesebb kérdéseket inkább kerülik. Nekem 600 körüli ismerősöm van, akit megkereshetek, mondjuk ebből 3 lenne, akit be tudnék szervezni. Igen ám, de itt még nem dőlhetek hátra, mint ahogy azt az MLM-esek mondják. Lévén hogy fogyasztóként meg kell tartanom az üzletben azt a 3 embert, ösztönöznöm kell őket azzal, hogy ők még ennyit felkutassanak, miközben fogyasztanak, sőt, mászkálnom kell utánuk, hogy támogassam őket, bemutatókon kell beszélnem, stb. A matematika kegyetlen dolog, és aki az MLM rendszert tervez, tudnia kell úgy kalibrálni a jutalékokat, hogy az megérje a csúcspozícióban levőknek. Ez olyan, mint a lottó: egy matematikai valószínűség alapján, statisztikusan állapítják meg, hogy egy akárhányas találat mennyit fizet. Ha egy kettes többet fizetne, mint amennyit az előfordulási valószínűsége mutat, akkor a lottó csak veszteséget termelne. Az MLM-nél is úgy van kalibrálva minden, hogy aki az alján beragad, az fizet, ez az ösztönzés. Tehát ha már beléptél, a pénzed múlik azon, hogy másokat beszervezz. Ha szembesülsz azzal, hogy kevés embert tudsz beszervezni - kevesebbet, mint amennyit elképzeltél, és mint amennyit mondtak neked - akkor elkezdesz a barátaidhoz, végső esetben a családodhoz nyúlni. Innentől nem te segítesz rajtuk, hanem ők mentenek meg, te pedig sajátodhoz hasonló nyomorult helyzetbe hozod őket.
Más... Tisztelet a kivételnek, de a legtöbb MLM külföldi. Nagyon meggyőző és vonzó, ha az illető MLM amcsi eredetű, hiszen a sztereotip kép az USA-ról az, hogy a sikeresség hazája. Erre azért az onnan kiindult világgazdasági válság erősen rácáfol. Mert ugye most ott abból van a balhé, hogy kicsiben is, az egyén szintjén is, meg nagyban is, államgazdasági szinten is az emberek többet költöttek - esetenként hitelből -, mint amennyit megtermeltek. Tehát vettek egy házat, de a hitelt nem tudják fizetni, mert kevés, amit megkeresnek. Vagy nagyban: az USA kínai hitelből háborúzott az araboknál, viszont a hiteleket nem tudja törleszteni. Ciki, mi? Túlfogyasztás... zabálunk, hízunk, kényelmesedünk... ismerős? Persze nagy amcsi pénz, nagy amcsi foci, kicsi magyar pénz, kicsi magyar foci. Vesszük az olcsó kubai narancsot meg délafrikai kiwit, a drága magyar almát nem. Persze, mert olcsóbb... de ezzel a kubaiaknak és az afrikaiaknak adunk munkát, lehetőséget a termelésre, a bevételre. No meg a sok kamionosnak, szállítócégnek, akik idehozzák. Ami meg itt van, az kell a fenének. Ja, és ami ott állítódik elő, vagy ottani cég hozza ide, ugye az ott adózik is, tehát az ottani gazdaságot támogatja. Nekünk mi marad? A fogyasztás, hogy adjuk nekik a pénzünk, és persze a csomagolás, ami nem bomlik le. Miért kell nekem amcsi méhpempőből és aloéból készített, ott csomagolt terméket vennem, drágábban, mint az itthoni? Vagy miért nem mutatja meg valaki nekem inkább, hogy hol vehetek 100%-os aloétartalmú aloé növényt, és hogyan használjam, hogyan csináljak belőle teát, stb? Az MLM-esek büszkék arra, hogy kikerülik a forgalmazást és a reklámozást. Igen ám, de akkor a termékbemutatók nem reklámok, amiben valakinek az ingyenmunkája van benne? Ha nincs forgalmazói árrés, akkor miért kerül adott esetben a konkurrens termékek árának kétszeresébe-háromszorosába minden, pláne, ha ennek 15-20-át kapja vissza az ember masszív beépülés után is? Meg aztán miért kell amcsiból hozatni a termékeket (vajon milyen áron?) ha itt is ugyanúgy elérhető? Azok a termékek miért az ottani gazdaságot élénkítik, nekünk miért csak a fogyasztás jut? Itthon az MLM termelő munkalehetőséget nem teremt, csak szolgáltatóit, ráadásul ezután az egyén adózik, és nem a cég. Tehát a cég minden állam felé irányuló anyagi kötelezettségeit - azaz adó és járulékfizetést - áthárítja a fogyasztóra... akinek így alig marad a zsebében valami. Ha ebből még levonjuk a befektetett energiát, telefonszámlát, benzint, akkor még rosszabb a mérleg. Nekünk van aloénk itthon. Tudom hogy jó, szoktam kenni a bőröm vele, használ a sebre. Most már tudom, óriási tőkém van a kertben. Igaz, nincs pénzem orvosilag bevizsgálni (bár az egyik MLM cég is ebbe bukott bele pár éve... Inkább a büntetést fizette - 60 millió forintot -, de reklámra és orvosi igazolásra nem költ), nincs pénzem raktárfenntartásra, boltüzemeltetésre, csomagolórészlegre, szállítmányozásra, ezeket mind megspórolom.
És végül... A hit, az ideológia, a függés. Aki ebbe belekerül, és elhiszi, hogy ez egy kedvező ajánlat, és hogy csak rajta múlik minden, az a matematikailag kiszámítható, előrevetíthető kudarcot is egyéni felelősségnek fogja megélni. Ha még nincs mélyen a rendszerben, akkor még hat, hogy neki azt mondta a barátja, meg okos, sikeres emberek, hogy rajta múlik, hogy ha sikeres és okos, akkor ezt csinálja... hát őrajta ne múljon, ő megtesz mindent, okos lesz, csinálja, és jön majd a siker. Aztán szép lassan mindenkit elővesz, ismerősöket, barátokat, családtagokat fog a saját lelkiismeret-furdalása oltárán feláldozni, pénzre, sikerre váltani. Aztán mélyebbre jut, ott szembesül azzal, hogy akiket beszervezett, nekik se megy könnyen, de már ott lóg a szeme előtt, hogy már csak egy lépés a nyereség. Ráadásul már nem rajta múlik, hanem azokon, akiket beszervezett, ők égetik le, ha nem ugyanolyan ügyesek mint ő. De a dolog csak nem fordul termőre, miközben XY az előadáson, a sikeres üzletember, aki BMW-vel jött, már milyen magasan jár. Itt már nem szabad feladni. Itt már függő a játszmától a beszervezett, miközben a cég felé semmiféle követelése, garanciás igénye nem lehet. Észre sem vette, hogy részévé vált egy gépezetnek, magáévá tett egy ideológiát, hogy függő lett tőle. Inkább többet dolgozik, többet fektet bele más fronton, mert itt már nincs visszaút. Aztán egyszercsak vége, na akkor aztán tényleg lúzer lett, és még csak vissza sem követelhet semmit, se időt, se pénzt, se energiát. A pénzre váltott ismerősei, barátai, rokonai sem fognak rajta segíteni. No, ő a kifacsart citrom.
A világ csodaszép, televan lehetőségekkel. Lehetsz kevés munkával gyorsan sikeres, boldog, szabad, gazdag és egészséges. Már csak azt kell eldöntened, Neo, hogy melyik tablettát kéred. De ha a frankót akarod, az fájni fog. Lehet, hogy mindenért fizetned kell, nem leszel se nagyon gazdag, se nagyon sikeres, és a biológiád is fel fogja mondani lassan a szolgálatot. De talán ember maradsz, barátokkal, segítő szerettekkel, erőfeszítésekkel. Talán a kertben a földből kihúzott sárgarépa majszolása is boldogabbá fog tenni és örülsz majd, amikor a méh megcsíp, mert megelőzi a reumád.
Én választottam. Nem akarok sikeres lenni. Úgy nem. Boldog akarok. Így igen. Neo, én felébredtem, kicsit fáj még, de inkább mint a hazugságok.
Linkek:
Kontra MLM:
Pro MLM:
Következő írásom megtekintése 18 éven aluliak számára is csak az ORTT felügyelete mellett ajánlott!
Amíg háttal nézem a tévét, és csak fél füllel hallom időnként a világ borzalmait a médiában, addig nincs baj. Igen, valóban borzasztó, rettenetes, szívszorító, aggasztó, kritikus és megdöbbentő. Ühüm. Aztán hallok egy nevet. Ismerek pár jó embert, akinek a nevét néha hallani itt-ott, mindig örülök, hogy szárnyára veszi a nevüket a média, mert tudom, hogy még nem temette el őket a süppedős láp, ami itt van. De most ezt a nevet nem akartam hallani, nem akkor, nem abban a szövegkörnyezetben. ...kedd délutánra kiderült, kik a magyar áldozatok: Gallasz József menedzser... Hátrafordulok, Józsi fotója a tévében. Aszentségit! Aki nem kapcsolna: hétfőn reggel eltűnt Brazília mellett az óceán felett egy Air France utasszálító repülőgép, a fedélzeten négy magyar utassal. Azóta már roncsokat találtak, kerozint, tehát nem rémálom, hogy tragédia történt.
Aztán jött gimiben az előadás. Rudolf Péter "Itt vagyoooooooooooooooooook!" kiáltással a fejünk felett berepült a színpadra, és kezdődött a varázslat. Kiszakadtam az akkorból és mostból: magával ragadott a mese. Talán nem is jó a mese szó, hiszen inkább valóság, a valós élet elemei, történések, és az a csoda, amit mindenki vár, aki már "kinőtt" a mesékből. Egy kicsit elhiszem, hogy van egy hely, ahol minden csoda, ahol minden szeretett lény él és kézzel fogható, ahol minden remény egy valóság. Nem akarok most a Kaszás Attila rajongókkal együtt sóhajtozni, mert egyszerűen mindenki jó volt. Tábori Nóra, Pápai Erika, Igó Éva, Rudolf Péter, Hegedűs D. Géza, Kaszás Attila, Balázs Péter, és bocsánat, akit kihagytam. A sztori a mai napig kedves nekem, ha van zene, amin férfi létére sírni tudok, akkor azt is e musical jegyzi. Tudtam, hogy életem egyik, illetve eddig legkedvesebb darabja lesz ez, amikor a végén a vígből kijöttem. Azóta párszor láttam - sajnos nem annyiszor, ahányszor szerettem volna, a zenéje is megvan, megörültem ma, amikor a rádióban hallottam egy ezzel kapcsolatos riportot... Kíváncsi leszek, kereskedelmi adók megemlítik-e valahol, valamikor. 2009 május 1., ma megy Dusán és Pici bácsi örök meséje 700. alkalommal a vígben. 21 éve volt az első, és szerintem mai napig az egyik és legértékesebb kincse az országnak Hofi humora mellett, amit bárki ebben az országban az utóbbi pár évtizede létrehozott. Mondanám, hogy ezt már exportálni kéne, mint az unicumot, de nem mondom, mert kicsit nehezen tudom elképzelni más nyelven, más helyen. Tábori Nóra, Kaszás, Rudolf Péter nélkül sem könnyű, már ők is hiányoznak. Talán egy rajzfilm... ha lenne sok pénzem, időm, megcsinálnám. 21 éve töretlen a népszerűsége, és tuti, hogy a páromat és a gyerekeimet is elviszem megnézni. Egyszerű halandó lévén csak annyit tudok tenni, hogy szeretem, hogy dúdolom néha, hogy dédelgetem magamban a darabot. Ha teheted, nézd meg te is! Ja, már láttad? Akkor úgyis elmész még párszor magadtól is...